A SZERETET nem azt jelenti, hogy odaadod mindened valakinek és nem kapsz cserébe semmit. 

Nem azt jelenti, hogy ott vagy valakinek és ő nincs ott neked. Vagy megbízni valakiben, aki nem viszonozza. Nem jelent áldozatot. 

Azt jelenti, hogy szereted annyira önmagad, hogy bármi, ami nincs összhangban az értékeiddel, az egyértelmű és könnyen kimondható : "Köszi, de nem". "

Azt jelenti, hogy tisztában vagy a saját értékeddel, világképeddel és eszerint élsz és elvárod másoktól is, hogy ehhez mérten viselkedjenek veled.

Az utad elején az igazi szeretet (elsősorban és mindenek felett önmagad felé), megköveteli, hogy otthagyj egy csomó mindent és radikálisan szakíts azzal, ami nem jó neked. Meg kell törnöd a beállt rendszert, mert azok az emberek, akik eddig is kihaszálták a szereteted feléjük ezután is újra és újra vissza fognak jönni, kivéve, ha becsukod az ajtót azelőtt, ami árt  és csak azelőtt nyitod ki, ami jó neked.

De mit jelent a FÉLELEM?

A FÉLELEM azt jelenti, hogy szándékosan szeretetet adsz olyanoknak, akik nem viszonozzák, mert attól tartasz, hogy önző lenne várni valami cserébe. Emögött mélyen az lapul, hogy nem érzed magad elég értékesnek, hogy az általad adott szeretetnek megfelelő szeretetet kapj cserébe, úgy érzed, hogy nem érdemled meg. Inkább a félelmedből kiindulva találsz 10 000 okos kifogást hogy megindokold és  megmagyarázd a másik rossz bánásmódját veled szemben, abból a félelemből kiindulva, amit tévesen önzetlen szeretetként értelmezel, és ennek a "szeretetnek" a nevében adsz és adsz és adsz és újra és újra öszetötöd a saját szíved, mivel nem kapsz semmit cserébe.
Ez nem szeretet.
Ez csak még több neheztelést és bizalmatlanságot szül, és ebből már így is túl sok van a világban.

A félelem abba kapaszkodik, ami nem szolgál téged, mert mélyen belül nem hiszed, hogy jobbat kaphatsz.

A szeretetet választani sokszor nem könnyű.

Az kell hozá, hogy akard megismerni önmagad - teljesen megismedr - és elszántság, hogy hagyd gyógyulni azt a részed, amire korábban azt hitted nem érdemli meg. Radikális őszinteség szükséges és szembenézés önmagaddal. Ki kell állnod önmagadért és otthagyni, ami nem szolgál Téged. Bármi történjék is."

Eredeti poszt itt.

LOVE does not mean giving away your magic with nothing in return.

It does not mean being there for someone who isn't there for you. Or trusting someone who doesn't give you the same courtesy. It does not mean sacrifice.

It means loving yourself so deeply that anything not in alignment with your core values is an easy and obvious 'No Thanks.'

In means KNOWING your worth, with conviction, and owning it. And that means holding yourself to a standard of treatment that is in alignment with who you say you want to be.

In the beginning of your path to true love (first and foremost for yourself), it'll require walking away from a bunch of bullshit. It'll require a radical 'no excuses' policy. You've gotta break the pattern, because the people who are still showing up in your life and taking advantage of your love are gonna keep showing up unless you close the door on what you don't want, and open the door to what you do want.

So what does FEAR mean?

FEAR means you are willing to give away love to those who don't reciprocate it, because you're afraid that asking for something in return is selfish. Underneath that kind of behavior is a deep fear that you are actually not worthy of receiving the same love in return, that you don't even deserve it. You find 10,000 clever reasons to justify and enable other people's bad behavior through your fear which you have mistakenly labeled 'love' -- and in the name of this so called 'love,' you are giving and giving and giving, and creating heartbreak for yourself, over and over again.That's not love. That breeds painful resentment and mistrust, and it's not what the world needs more of.

Fear clings to what does not serve because deep down you don't believe anything better will come along.

It's not your fault. We are imprinted with this idea that 'love is selfless.' Well, guess what. If your Self keeps getting less and less, you'll have nothing left to give to anyone. Eventually you'll be depleted and bitter and filled with regret for having wasted the best years of your life on those who didn't even notice. You can't be of service to the world when you're in that place. So don't wait a minute longer to learn the difference between love and fear.

Often, the loving choice is NOT the easy choice.

It requires a deep willingness to know yourself -- all parts -- and a commitment to healing those parts who have forgotten they're worthy. It requires radical honesty and integrity with yourself. It requires standing in your power and walking away from that which does not serve you. No matter what.

Original post from here.